udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
8
találat
lapozás: 1-8
Intézménymutató:
Die Presse
1991. szeptember 26.
Mircea Snegur moldovai elnök szept. 26-án telefonon kért magyarázatot Iliescu elnöktől, jelentette a Moldova Press. A Romania Libera szept. 25-i száma Románia kész egyesülni Moldova Köztársasággal címmel ismertette Petre Roman miniszterelnöknek a Die Presse szept. 21-i számában megjelent interjúját. A Romania Libera szerint a román kormányfő azt nyilatkozta, hogy a Moldovában élő oroszoknak javasolhatják, hogy térjenek vissza azokra a területekre, ahonnan származnak. Iliescu megígérte Snegurnak, hogy megvizsgálja a nyilatkozat elhangzásának körülményeit. Külügyminisztériumi közleményt adtak ki, amely pontosan idézi a Die Pressében közölteket. Petre Román az interjúban kimondta, hogy a Moldova Köztársaságban élők "a mi testvéreink; a történelmi alapok közismertek, világos, hogy az egyik legrégebbi román terület. Ám a moldovaiak maguk döntenek jövőjük felől." Az orosz kisebbséggel kapcsolatban kijelentette, hogy sokan közülük a hazatérés lehetőségére gondolnak. Petre Roman nem foglalt állást arról, hogy hazatérjenek-e az oroszok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 28-29./ 1995. április 4.
A hivatalos román biztonsági koncepció 1989 után abból indul biztonsági garanciákkal, hangzott el Petru Forna, Románia bécsi nagykövetének előadásában, amelyről a bécsi Die Presse számolt be. A nagykövet Románia biztonságának belső kockázati tényezőihez sorolta a szociális problémák mellett a magyar kisebbség etnikai autonómiára vonatkozó "követelését" is, amelytől a románok félnek, mert az autonóm régiók szovjet intézményt jelentenek. /Népszabadság, ápr. 5./ 1996. augusztus 3.
Magyarországnak külpolitikai téren nincsenek ellentétei sem Szlovákiával, sem Romániával, de "néha a kétoldalú viszonyban vannak feszültségek, mivel nem igazán érvényesülnek az ott élő kisebbségek, főleg a magyarok jogai" - jelentette ki Horn Gyula miniszterelnök az interjúban, amely a Die Presse osztrák lap aug. 3-i számában jelent meg. Szlovákiával ugyan megkötötték az alapszerződést, se "nincs olyan kétoldalú találkozó Szlovákiával, amelyen ne kerülnének szóba a kisebbségek elleni lépések." Tiltakoztak a szlovák államnyelv törvénye ellen. A román oktatási törvény diszkriminálja a kisebbségeket. A vajdasági magyarságról szólva a kormányfő kedvezőnek tartja az amnesztiatörvényt, másrészt fenyegetésként értékeli a magyar kisebbség szempontjából, hogy folytatódik a betelepítés. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug.6./ 1996. augusztus 3.
Magyarországnak külpolitikai téren nincsenek ellentétei sem Szlovákiával, sem Romániával, de "néha a kétoldalú viszonyban vannak feszültségek, mivel nem igazán érvényesülnek az ott élő kisebbségek, főleg a magyarok jogai" - jelentette ki Horn Gyula miniszterelnök az interjúban, amely a Die Presse osztrák lap aug. 3-i számában jelent meg. Szlovákiával ugyan megkötötték az alapszerződést, se "nincs olyan kétoldalú találkozó Szlovákiával, amelyen ne kerülnének szóba a kisebbségek elleni lépések." Tiltakoztak a szlovák államnyelv törvénye ellen. A román oktatási törvény diszkriminálja a kisebbségeket. A vajdasági magyarságról szólva a kormányfő kedvezőnek tartja az amnesztiatörvényt, másrészt fenyegetésként értékeli a magyar kisebbség szempontjából, hogy folytatódik a betelepítés. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug.6./ 1997. január 18.
A Jurnalul National jan. 20-i száma "Az osztrák sajtó figyelmet fordít Tőkésre" címmel ismerteti az osztrák lapokban Tőkés László püspök látogatásával kapcsolatban megjelent cikkeket. A lap idézi a Die Presse-t, amelyik kiemelte, hogy Tőkés László romániai magyarság számára az autonómia dél-tirolihoz hasonló szabályozását igényelte. "Mi autonómiát akarunk és nem Románia szétdarabolását" ? idézi az osztrák lap az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. A román lap megemlíti, hogy Tőkés László szerint az RMDSZ elhamarkodta a belépést a koalícióba, és nem tisztázta eléggé a kormányzásban való részvételének feltételeit. Szerinte akármikor lehetséges a koalícióból való kilépés. A Kurier kiemelte Tőkés kijelentéseiből, hogy az 1996-os választások hatástalanították a Romániában felgyűlt feszültségeket. A Standard szerint a református püspök szkeptikusnak mutatkozott a romániai magyarság helyzete javulásának lehetőségével szemben és úgy vélte, hogy a kisebbségi politika radikális változása és a gazdaság szabályozása elégítené ki a magyarokat. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), jan. 21., 12. sz.//2001. április 25.
A Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénytervezettel kapcsolatban egyaránt vár magyarázatot az Európai Unió, illetve a környező országok kormányai. A törvénytervezet és az uniós szabályok összeegyeztethetőségével kapcsolatban felmerülő EU-kételyekre a magyar illetékesek azt válaszolják: a tervezet minden rendelkezése összhangban áll a Magyarország által vállalt nemzetközi kötelezettségekkel; a magyar igazolvány kibocsátása nem sérti a schengeni elveket; az EU több tagállama is alkalmaz pozitív diszkriminációt, mind az állampolgárságot, mind a vízumpolitikát illetően; a környező országokban is születtek hasonló törvények. Spanyolország például a latin-amerikai országok állampolgáraival alkalmaz pozitív diszkriminációt: 90 napnál rövidebb tartózkodásra nem szükséges számukra schengeni vízum, a beutazáshoz nemzeti vagy kedvezményes vízumot kapnak. Ugyanakkor pozitív elbírálásban részesülnek a tartózkodási és munkavállalási engedmények, illetve az állampolgárság megszerzésében is. Portugália Brazíliával és volt gyarmataival tart fenn különleges kapcsolatokat. A portugál és a brazil állam vízummentességi megállapodást kötött, ezenkívül Portugália "visszafogad" minden olyan brazil állampolgárt, aki a schengeni térségben túllépi a megengedett három hónapos tartózkodási időszakot. Írországban alanyi jogon illeti meg az ír útlevél azt a személyt, aki be tudja bizonyítani, hogy legalább egyik nagyszülője ír származású. Németországban szintén pozitív diszkriminációban részesülnek az állampolgárság megszerzésében az áttelepülő németek, akik kezdetben ún. "német jogállásúaknak" minősülnek. Ausztria kizárólag a Romániában élő német nemzetiségűek számára állít ki 1 éves érvényességű nemzeti vízumot. Az Albániában élő görög kisebbséghez tartozó személyek pedig 6 hónapos, csak Görögországba szóló vízumot kapnak, ennek birtokában pedig olyan személyi igazolványt kérhetnek, ami feljogosítja őket a görög területen való munkavállalásra, más EU-tagállamok meglátogatására. 1998-ban a román parlament is elfogadott egy, a határon túli román közösségek támogatására vonatkozó jogszabályt. Ennek értelmében a határon túli román közösségek által szervezett oktatási, művelődési, ifjúsági rendezvények támogatására, különleges orvosi beavatkozások finanszírozására stb. külön pénzalapot hoztak létre, amellyel a miniszterelnök rendelkezik. A támogatások odaítélése a Románia és Moldova Köztársaság között létrejött minisztériumközi bizottság dolga, amelynek összetételét a mindenkori román kormányfő hagyja jóvá. A bizottság tagjai: az oktatási, a külügyi, a művelődési és a pénzügyi tárcák, valamint a kormányfőtitkárság, illetve a vallásügyi államtitkárság képviselői. Létrejött ugyanakkor az oktatási minisztériumnak alárendelt Eudoxiu Hurmuzachi Központ, amelynek feladata a törvényben megjelölt támogatási akciók véghezvitele. Szintén e központ hatáskörébe tartozik a határon túli román fiatalok felvételi felkészítése a román oktatási rendszer valamennyi fokozatára. A felvételt nyert fiatalok erre az időre román állami ösztöndíjban, ingyenes bentlakásban, illetve más juttatásokban részesülhetnek. /Székely Kriszta: Magyarázatot várnak Magyarországtól. Nyugat- és kelet-európai "státus-példák". = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./ (Helyben) - A Magyarországon készülő státustörvény diszkriminatív lehet abban az értelemben, hogy a magyar nemzetiségűeknek biztosított kedvezmények hátrányos megkülönböztetést jelenthetnek a többiekkel szemben - jelentette ki a hét elején Adrian Nastase miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva. Nastase szerint további problémát jelent az, hogy a tervezett törvény szerint elegendő, ha a román állampolgárok saját maguk kijelentik: ők magyar nemzetiségűek. "Előfordulhat, hogy arra ébredünk: Erdélyben hét millió magyar él - fogalmazott, hozzátéve azt, hogy nem tudni, miként fogják felkutatni a magyarokat."Ha ezt a szabályt az Európai Unió törvényesíteni fogja, akkor bennünket is érdekelni fog a határokon túl élő románok esetére"- szögezte le. - A hét elején Budapesten tartózkodó szlovák kormányfő, Mikulás Dzurinda aggályainak adott hangot a készülő státustörvénnyel kapcsolatosan. Felvetette, hogy a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat egyes passzusainak gyakorlati megvalósítása esetleg megronthatja a légkört a szomszédos országokban, illetve Magyarország és szomszédai között. Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette: a magyar kormány készen áll az egyeztetésre az érintett országokkal. A Die Presse című bécsi lap ápr. 24-én ismertette a státustörvény lényegi elemeit, majd megállapította, hogy mindez az EU-hoz és Schengenhez való csatlakozás nyomán problémákat okozna. - A Romániai Magyar Szó idézte a Szabadságból Tibori cikkének néhány részletét. /Nincs béke a státustörvény körül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./ Idézett cikk - Tibori Szabó Zoltán: Státus - egyik magyarországi választási kampánytól a másikig. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./2001. július 31.
A júl. 30-i bukaresti lapok egységesen azt írták, hogy eredménytelenül végződött Adrian Nastase és Orbán Viktor júl. 28-i találkozója. Orbán Viktor kormányfő is csak azért kereste fel Romániát, hogy elmagyarázza: Magyarország jottányit sem enged a státustörvényből - írta az Adevarul. A kormánypárt véleményét tükröző Cronica romana szerint Magyarország nem hajlandó meghallgatni a román kormány érveit. A másik "kormánylap", a Dimineata című újság pedig kifejtette: Románia a demokrácia élvonalában jár, hiszen a legkorszerűbb európai elvárásoknak megfelelő feltételeket biztosít a romániai magyar kisebbségnek kulturális önazonossága megőrzéséhez. Ezért abszurd dolog, hogy Magyarország külön törvényben óhajtja védeni a határon túli magyarokat, és csak Orbán Viktor arroganciáját mutatta azzal a javaslatával, hogy Románia hozzon hasonló törvényt saját határon túli honfitársainak. - A Die Presse szerint a romániai magyar kisebbség kezelésével kapcsolatos vitában a hét végén tartott Orbán-Nastase találkozón sikerült egyfajta fegyverszünetet elérni. A lap szerint a magyar miniszterelnöknek egy politikai és gazdasági ajánlatokból álló csomaggal valószínűleg sikerült Nastasét engedményre késztetnie. Szeptember közepére újabb tárgyalásokat irányoztak elő a vitatott magyar státustörvényről, amely - mint a lap írja - kereken 1,7 millió Romániában élő magyar javát szolgálja. Az Orbán Viktor által előterjesztett politikai és gazdasági ajánlatok közül a Die Presse kiemelte azt a javaslatot, hogy Románia ugyanazokat az előjogokat biztosítsa a Magyarországon élő 40 ezer fős román kisebbség számára, mint amelyeket a magyar státustörvény irányoz elő. A Neue Zürcher Zeitung című konzervatív svájci napilap beszámolt az Orbán Viktor által előterjesztett javaslatokról, amelyek révén a lap szerint a magyar kormányfőnek sikerült elkerülnie, hogy Marosvásárhelyen, vendégként védekezésre kényszerüljön. /Egyetértettek abban, hogy nem értenek egyet. Bukaresti lapok a marosvásárhelyi találkozóról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./2006. április 25.
A bécsi Die Presse főmunkatársa, Paul Lendvay és Lengyel László politológus szerint Orbán Viktornak egy időre vissza kellene vonulnia, hiszen ,,árnyéka” pártjára vetül. Orbán viszont kifejtette, hogy továbbra is a gáton marad. El kell gondolkodni azon, hogy a Fidesz hol hibázta el. A negatív kampánynem érte el a célját, a Gyurcsány-kormány katasztrofális teljesítménye – a széteső költségvetés, a növekvő államháztartási hiány, a forint instabilitása – nem tudta befolyásolni a választókat. Egyszerűen nem hitték el, hogy baj van. /Bogdán László: Magyar tükör. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./
lapozás: 1-8